360
Zastitnik gradjana

 

 www.difmoe.eu

 betlen

ZOMBOR MADÁRTÁVLATBÓL

Sombor vidjen ocima ptice

Branislav Jovin rajza

ZOMBOR MENNYEI RAJZA

A bácskai síkságon elnyúlik a város, amelynek látképét: a háztetők, tornyok látványát, fekvésének méretét tulajdonképpen soha nem ismerhetjük meg. Emiatt él bennünk, a város lakóiban az óhaj, hogy megtudjuk, hogyan is néz ki lakhelyünk a magasból, madártávlatból szemlélve. Ugyanettől a kíváncsiságtól vezérelve építették fel a párizsiak az Eiffel-tornyot, ami tulajdonképpen kilátó, róla magasából szemlélhető a Szajna és a folyását követően épült város. Mit tehet ez ügyben Zombor? Ezekben a kérdésekben és óhajokban szerencsés városnak mondhatta magát Zombor 1993-ban, ugyanis látogatásával többször megtisztelte Branislav-Brana Jovin, tekintélyes belgrádi építész, aki tiszteletet parancsoló projektumok megvalósítását tudhatja maga mögött, alkotóművész, aki egyesítette a tudást, a tapasztalatot, a tudományt és a művészetet. Elkötelezett tisztelője Zombornak, és a város építészeti örökségétől sarkallva vállalta a kihívást, hogy az egész várost madártávlatból láttatva lerajzolja, egy olyan vállalkozást valósítson meg, amit az olasz reneszánsz alkotói kezdtek meg, de a munka embert próbáló méretei miatt föl is hagytak vele. A világ egyik legnevesebb építésze, Pei a kilencvenes években határozottan leszögezte, hogy sohasem láthatjuk majd azt, amiről a reneszánsz alkotók álmodtak. Milyen erőfeszítésre volt szükség a kimondottan értékes műalkotás megvalósításához? Brasnislav-Brana Jovin építész, távol a nagyvárosban, távol azok kíváncsiságától, akik tudtunk a munkájáról, és kollégáitól, építészektől, egy évnél tovább tartó megfeszített munkával eddig nem látott remekművet alkotott. Munkájához geodéziai térképeket, légi fölvételeket, és hatszáznál több, a város jelentősebb épületét ábrázoló fényképet készített, és használt föl. Mennyi időbe és igyekezetbe került a városrendezést, mérnöki munkát és művészeti alkotást egyesítő munkát létrehozni, közben Zombor város 15.000 épületét megrajzolni? Mielőtt munkához látott volna, Jovin pontos számításokat végzett és a városképet egy 2,70 x 1,60 méteres, téglalap alakú rajzlapra helyezte. A rajzot három látószöget kombináló perspektívából készítette, megközelítőleg 1:2000 méretarányban. Egy évet vett igénybe csupán a ceruzarajz elkészítése három, megközelítőleg ötven centi széles papírtekercsen, amelyek a rajz vízszintes részét alkották. Ezt követően a három szalagra üveglapot fektetett, azon kifeszítette a rajzlapot, alá pedig fényforrást helyezett, hogy nekiláthasson a tusrajznak, amelynek elkészítéséhez több mint egymillió vonalat kellett tuskihúzóval rajzolnia. Ezt az alapot árnyékolta és festette meg olajfestékkel, hogy a várost őszi színeiben ábrázolja. A munka utolsó szakaszának elkészítéséhez, Jovin építészmérnök sajátos eljárása nyomán több ezer méter ragasztószalagot használt föl. Az ötlet megvalósult, csodálhatjuk a rajzot, a műalkotást, amely megőrzi a városképet az eljövendő századoknak. Egy olyan műalkotás született, amely annyi idő után visszahozta a reneszánsz szellemét, mégpedig éppen a mi Zomborunkba. Lerajzolta a „madárként szárnyaló” várost, úgy, mintha a tenyerünkben feküdne, előttünk a vonalakkal meghatározott lénye, a vonalak pedig a Zombor önazonosságát kifejező építészeti, tervezőmérnöki és térbeli jegyek nyomán életet lehelnek meghatározó lényébe. A mű egyszerre ölti magára a tudományos munka és a művészi alkotás jellegét. Zombor mennyei rajza, ha tekintetbe vesszük a vállalkozás egészét és átfogó jellegét, az urbánus architektúra történetében példa nélkül álló módon foglalja magába a hivatásszeretetet, valamint az általa gerjesztett kihívást, ami felbecsülhetetlenné növeli értékét. Egy helyen fekszik előttünk a város, Zombor a maga káprázatos központjával, az „arany körúttal”, az északi és déli csomópontok közötti elrendezésével, valamint a keleten és nyugaton fekvő kótáival, amelyek Zombort a történelem városaként határolják, megjelenítvén változásait, kultúráját, hagyományát és területét.

Branislav Jovin - Zombor madártávlatból
Danilo Bukvić - [Zombor mennyei rajza] című írásának részlete


A könyvtár
7:30 - 19:00 óráig tart nyitva,
szombatonként pedig 7:30 - 13:00