360
Zastitnik gradjana

 

 www.difmoe.eu

 betlen

A BIELITZKY KÁROLY VÁROSI KÖNYVTÁR
MÁSFÉL ÉVSZÁZAD ELŐTT ÉS UTÁN

 

A z őskezdettől, a községi közkönyvtár alapítására létrejött egyesület 1859. január 2-i első általános közgyűlésétől fogva a zombori Városi Könyvtár 1920-ig folyamatosan a Városháza albérlője volt. Alapítója és hosszú időn át könyvtárosa Bielitzky Károly (1813–1878) pénzügyi hivatalnok. A könyvtár fennállásának első évtizedeiben a német nyelvű könyvek tették ki az állomány zömét. A 22.687 kötetből 1881-ben 19.582 német, 2.595 magyar, 352 szerb, 158 latin, francia és más nyelven volt olvasható.

A könyvtár a két háború között és a háborút követő első években hajléktalanként költözgetett, majd a múlt század ötvenes éveinek fele táján talált tetőre a Grassalkovich palota szomszédságában, az 1884 és 1886 között épült egykori Magyar Olvasókör eklektikus stílusú épületében. Ma itt működik a gyermekosztály és az igazgatóság.

A könyvállomány duzzadása okán a felnőtt részleg a hatvanas évek végén átköltözött a Főutcára, a 11-es szám alá, ahol addig a Nemzeti Bank székelt. A neoreneszánsz stílusú egyemeletes épületet 1877-ben emelték az 1868-ban alapított Zombori Takarékpénztár eszközeiből. A bejárat fölötti, kaptárt és két méhet ábrázoló jelkép így egy évszázad múltán új, a művelődésre utaló tartalommal gazdagodott. A látogatók szorgalmát többé nem pénz, hanem tudás jutalmazza. A földszinten kapott helyet a kölcsönző osztály és a könyvkötészet, az emeleten a katalogizációs osztály, a tudományos olvasóterem, a helytörténeti részleg, a könyvtárfejlesztési osztály, valamint az általános osztály.

Hozzáépítéssel 1988-tól háromszintes az épület, új helyet kaptak a könyvek és a különféle gyűjtemények, egyben lehetőség nyílott a korszerűbb ügyvitelre is.
A következő jelentős előrelépés 1999-ben kezdődött a New City – Magáraébredt város projektummal a felújítás, átrendezés és az új programkoncepció bevezetése révén.
A 2009-es esztendőben szünetmentes munkájának 150. jubileuma megünneplése mellett a könyvtár folytatja a részlegek, digitális olvasótermek és a 025-ös Kongresszusi Központ berendezését és felszerelését, a Biblionet 09 és a Veljko Napjai programokat, kiadói tevékenységét és a központi könyvtár feladatainak ellátását.

Zombor község 1963-as közigazgatási átszervezése nyomán a Városi Könyvtárhoz kerültek a népkönyvtárak és olvasótermek, így 14 tagozattal bővült az intézmény. Az 1994-es könyvtári törvény Nyugat-Bácska központi könyvtárává emelte a Városi Könyvtárt.
A Könyvtár fennállásának hosszú ideje alatt nem egy igazgatója magas szellemiségű alkotóember volt – Stefan Ilkić kanonok, Radivoj Plavšić művelődéstörténész, a könyvtár eddigi egyetlen krónikása, Herceg János és Miro Vuksanović írók.

A jubileumi évben a teljes könyvállomány meghaladja a 340.000 kötetet, ezek közt legtöbb a szerb, magyar és német nyelvű, a periodikus kiadványok közül számos újságot és folyóiratot őriz a könyvtár. A könyvtár magvát az ötezer kötetes helytörténeti állomány, a 300 kötetes műemlék jellegű régi könyvek gyűjteménye, a ritkaságok 400 kötete és a tudományok könyvek értékes gyűjteménye képezi.

A városi Könyvtár létrehozásában állhatatos Bielitzky Károly 1859-ben a zombori Magisztrátus előtt mondott szavai másfél évszázad elteltével is fogadalomként, s egyben a jövőnek címzett üzenetként olvashatók: „A ma élő emberiség nem hagyhat utódaira magasztosabb, méltóbb és áldással teli emléket és nem kötelezheti le jobban őket, mint egy ilyen saját, a város büszkeségére váló könyvtár alapításával”.

Radivoj Stokanov

A könyvtár
7:30-tól 19.00 óráig tart nyitva,
szombatonként pedig 7.30-tól 13.00-ig