360
Zastitnik gradjana

 

 www.difmoe.eu

 betlen


Nyomok

16.02.1887.

Mozsorban (Mošorin) megszületett ISIDORA SEKULIĆ, gazdag ismeretekkel és széleskörű műveltséggel rendelkező elbeszélő, regényíró, esszéíró, irodalom- és művészetkritikus, lelkes utazó és útleírásíró, több nyelven beszélő fordító, akadémikus, sorsunk, alakjaink és karakterünk éles szemű ábrázolója. A zombori Tanítóképzőt az 1893/94-es tanévben végezte. Belgrádban hunyt el 1958-ban.

17.02.1749.

Mária-Terézia császárnő aláírta a Szabadságlevelet, amivel hitelesítette Zombor polgárainak több mint három évig tartó elibertációs küzdelmét, azoknak a szabadságoknak a visszaszerzését, amit a város 1745-ben, a katonai város rangjával egyetemben elveszített; ez az okmány Zombort a szabad és királyi városok sorába emelte. Az aláírás a zomboriak 150.000 rajnai aranyforintjába került, amit előzőleg be kellett fizetniük a császári kincstárnak. Tekintet nélkül a különösen magas árra, amivel a kiváltságokért fizetni kellett, az esemény fordulópontot jelent Zombor történetében, a város ettől kezdve lép a polgári társadalom küszöbére, és elindul a gazdagság, a hatalom, a tekintély megszerzésének útján.

17.02.1871.

A Trebinje melletti Hrupjelában megszületett JOVAN DUČIĆ költő, útleíró, aforizma-szerző és esszéíró, emellett sikeres diplomata. Zomborban végezte a Tanítóképzőt az 1892/93-as tanévben. Az Amerikai Egyesült Államokban szenderült jobblétre 1943. 04. 07-én.

18.02.1766.

A zombori Szentháromság téren tűz ütött ki, amelyben az erős szél, valamint a tűzoltók felkészületlensége és felszereletlensége miatt „csupán 11 ház” égett le – írja a krónikás. Ezt követően vezették be a városban a kéményseprő szolgálatot, a kémények rendszeresebb ellenőrzését és az évi 10 forintos kéményseprői díjat. Jóval később, 1813-ban a korábban más céheken belül tevékenykedő kéményseprők saját céhbe tömörültek.

20.02.1898.

A zombori megyeháza épületében a mai helyére került Eisenhut Ferenc monumentális festménye, A ZENTAI CSATA, az ország leghatalmasabb, 7x 4 méteres vászna, amihez ha hozzáadjuk az aranyozott keretet, a kép felülete 40 négyzetmétert tesz ki. A kép az 1697. 09. 11-én lejátszódott döntő csata végét ábrázolja, amikor az osztrák csapatok győzelmet arattak a török sereg fölött. A festmény Münchenben készült, a magyaroknak a Kárpát-medencében való letelepedése ezer éves évfordulója kapcsán rendezett megemlékezés alkalmából. Fogaton szállították a megyeháza elé, ahol át kellett törni az erkély mennyezetét, hogy a képet beemelhessék a díszterembe.

 

A könyvtár
7:30 - 19:00 óráig tart nyitva,
szombatonként pedig 7:30 - 13:00