360
Zastitnik gradjana

 

 www.difmoe.eu

 betlen


Nyomok

22.05.1759.

A korábban meglévő kis templom helyén megszentelték az építendő Szent György templom alapjait és alapkövét, amiről az alapkőben elhelyezett okmány szövege tanúskodik: „1759. év májusának 22. napján, Zomborban. Zombor királyi város görög törvényű községének általános megállapodása alapján, hogy a régi köré új székesegyházat emeljen György vértanú tiszteletére, ennek érdekében a kellő építőanyag előteremtessék, és a falazáshoz építészek biztosítsanak…” A templom barokk-rokokó stílusban épült, hossza 44 méter, szélessége 12 méter, magassága 16 méter. Egy ideig még a kis templom mellé 1744-ben épített torony szolgálta, majd 1790-ben saját, 30 méter magas tornyot kapott, amiből nyolc méternyit rézzel födtek be.

22.05.1759.

A nyolcvan esztendős Dimitrije Stajin levélben emel vádat a Pravoszláv szerb egyházközösség ellen a Magas Magyar Királyi Kamaránál, mert az birtokháborítást követ el a templomportával határos telkén. Igaz, hogy az egyházközség a magisztrátussal egyetértésben hajlandó volt 400 forintot fizetni, mert átlépte a mezsgyét, de ő erről „hallani se akart”. Az a tény, hogy a templomot mégis fölépítették, arra utal, hogy végül mégis sikerült megállapodásra jutniuk.

23.05.1764.

Harmincöt zombori polgár írásban kérte, hogy elköltözhessen a városból, mert a továbbiakban képtelen viselni a városi adósságok terhét, amit 1749-ben vállaltak a szabad és királyi város státusának elnyerése érdekében. A város ekkor még 103.000 forinttal tartozott. E kérelem nem az egyedüli volt: 1753-ban Avram Rašković városi kapitány és örökös városi szenátor Oroszországba költözött, akárcsak Sima Tajčević polgár is.

25.05.1882.

Délután öt órakor ünnepélyes keretek közepette elhelyezték a SZERB OLVASÓKÖR OTTHONÁNAK alapkövét és mellé az alapítólevelet, ami szerint „a zombori Szerb Olvasókör a sorrendben 35. ülésén, 1882. május kilencedikén elhatározta, hogy saját szükségletére fölépítteti ezt a házat… Ebben az esztendőben I. Ferenc József uralkodott; Ebben az évben építették a színházat; Háború volt Boszniában és Hercegovinában; Szerbia királysággá vált; napfogyatkozás volt és üstökös jelent meg az égen; Tavasztájon a Duna annyira elapadt, hogy Paksnál száraz lábbal lehetett átgázolni a folyón; Ebben az évben üldözték a zsidókat Oroszországban; Az alapkövet 1882. május 25-én helyezték el; Az alapokat Miloš Janković espereshelyettes szentelte meg.

27.05.1902.

Értekezletet tartott Sztapár politikai tanácsa, amelyen megvitatták Magyarország királyi hatóságának döntését, hogy a település elnevezését Ósztapárról Sztapárra módosítsák, ugyanis az országban az „Ó”-megjelölés nélkül sincs más ilyen elnevezésű település. A tanácskozás eredményeként Ósztapár politikai tanácsa elfogadta, hogy a település neve Ósztapárról Sztapárra változtassék és így bejegyeztessék.

28.05.1954.

A zombori Prosveta nyomdában elkészült a Szocialista Szövetség által alapított SOMBORSKE NOVINE heti tájékoztató lap első száma. Elindítója, igazgatója, fő- és felelős szerkesztője, hosszú ideig a legtöbb írás szerzője Milenko Beljanski, a Politika lap addigi zombori tudósítója volt. Mellette a szerkesztőség tagja volt Djordje Milanović, a Dnevnik újságírója, Boško Konjović, a sportrovat tiszteletdíjas szerkesztője és Nevena Vragović titkárnő. Az első lapszám 1.500 példányban jelent meg, majd hamarosan 5.000-es példányszámnál állandósult a nyomtatása.

 

A könyvtár
7:30-tól 19.00 óráig tart nyitva,
szombatonként pedig 7.30-tól 13.00-ig